A Nádasdy Ferenc Múzeum első világháborús képeslap gyűjteménye

Sárvár az első világháború sodrában

Első világháborús képeslap. Leltári száma: NFM-T66.47.705

Ferenc Ferdinánd trónörökös Szarajevóban 1914. június 28-án merénylet áldozata lett. Vas megyében ekkor már a közös hadsereg őszi hadgyakorlatát tervezték. A főherceg és feleségének halála azonban nemcsak a hadgyakorlatot törölte el, hanem megváltoztatta a világ, benne egy kis Vas megyei település, Sárvár életét is.

A Monarchia közös hadseregének 1914. szeptemberi nagy őszi hadgyakorlatát Vas megyébe, Vasvár és Fürstenfeld (Fölöstöm, ma: Ausztria) közötti területre tervezték. A gyakorlat irányítója Ferenc Ferdinánd trónörökös lett volna. Azonban minden másként történt. A főherceg valóban részt vett egy hadgyakorlaton, de nem Vas megyében, hanem Bosznia-Hercegovinában. A trónörökös 1914. június 28-án Bosznia, Szarajevóba tett látogatást, amelynek az időpontja rendkívül szerencsétlennek bizonyult. Június 28-a, Szent Vitus napja (Vidován) ugyanis a szerbek nemzeti ünnepe volt, amikor az 1389-ben lezajlott rigómezei ütközetre emlékeztek. A csata eredményeként a szerb állam bukását jelentette az Oszmán Birodalommal szemben, és egyben első állomása volt a több évszázados hűbéri függésnek.

A főherceg az egyik leggyűlöltebb személyiségnek számított a balkáni nemzeti mozgalmak szemében. Szarajevóban a Ferenc József utca sarkán Gavrilo Princip szerb diák által leadott lövések nemcsak a trónörökös és felesége életét oltották ki, hanem világháborúba torkolló politikai lavinát indítottak el. A vasi őszi hadgyakorlat helyett a dualista állam hadseregei 1914 szeptemberében már valós háború csataterein küzdöttek.

„Isten hozott Benneteket kedves Vendégeink, Tűzoltótársak és Dalostestvérek!”

A Monarchia egy másik szegletében a Sárvári Járási Hírlap 1914. június 28-án, vasárnap megjelenő számának békés olvasója nem is sejthette mennyire megváltozik az ő élete is. Az újság első oldalán  „Isten hozott Benneteket kedves Vendégeink, Tűzoltótársak és Dalostestvérek!” cím alatt a sárvári önkéntes tűzoltó- és a dalosegyesület 40 éves fennállása alkalmából a városban másnap megrendezett népünnepélyre invitáltak minden polgárt. Szarajevóban pedig eldördültek a pisztolylövések. A trónörökös és feleségének halála a két civil szervezet másnap megtartott jubileumi ünnepségére már rányomta szomorú bélyegét.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és Sárvár

Ferenc Ferdinánd trónörökös valószínűleg sohasem járt Sárvár nagyközségben. Nem lehetett mégsem ismeretlen számára a Vas megyei település, ugyanis a római katolikus elemi fiú, valamint a leányiskola fenntartója volt. Osztrák-Estei V. Ferenc modenai uralkodó halálával férfiágon kihalt a Habsburg-ház Este ága. A modenai herceg végrendelete több ponton érintette Sárvárt. V. Ferenc unokahúga, Estei Mária Terézia Dorottya örökölte a sárvári uradalmat, Ferenc Ferdinánd trónörökös pedig a tetemes értékű estei vagyonnal és az Österreich-Este cím állandó viselésével együtt a sárvári katolikus iskolai ügyeket. V. Ferenc modenai herceg végrendelete értelmében építette fel Ferenc Ferdinánd 1889-ben az Árokháton a római katolikus elemi fiúiskolát (ma Szent László Katolikus Általános Iskola). Az iskolát a régi sárváriak nem véletlenül hívták Hercegiskolának. Ferenc Ferdinánd V. Ferenc örököseként iskolafenntartónak számított az irgalmas rendi apácák vezette római katolikus elemi leányiskolában is. Az intézményt ugyan a trónörökös két tanteremmel megtoldotta és még két tanítónőt is alkalmazott, azonban az I. világháború előtti években inkább névleges fenntartóvá vált. Az 1908-as tanfelügyelői jelentés szerint túlzsúfolttá vált katolikus elemi fiúiskola bővítéséről a trónörökös már tárgyalni sem volt hajlandó.

A gyász

Első világháborús képeslap. Leltári száma: NFM-T 66.47.704

A trónörökös emlékére 1914. július 6-án a szombathelyi egyházmegye templomaiban gyászistentiszteletet rendelt el a püspök. Hasonló intézkedést tettek a többi hitfelekezet vezetői is. „Gyászlobogó leng Sárvárott az ősi vár tornyán, a közhivatalok és egyéb középületeken, számos magánházon, a templomokon, az iskolákon.” – olvasható a Sárvári Járási Hírlap 1914. július 5-i számában. Valójában a népszerűtlen trónörökös sorsa iránt csak kevesen éreztek részvétet a Monarchiában. A sárvári kapcsolatai ellenére valóságban a lakosság nem osztozott a magyarellenesség hírében álló főherceg iránti gyászban. A kezdeti hangulatot azonban rövidesen befolyásolta a hivatalos szervek álláspontja, a Szerbia elleni megtorlás. (nm)

Felhasznált irodalom

Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1942.
Naszádos István: 450 éve oktatnak az első sárvári iskolában. In: Sárvár oktatástörténete. Szerk. V. Molnár Zoltán. Sárvár Város Tanácsa és a Sylvester János Könyvtár, Szombathely, 1988.
Naszádos István: Sárvári Alapítványi R. K. Leányiskola története. In: Sárvár oktatástörténete. Szerk. V. Molnár Zoltán. Sárvár Város Tanácsa és a Sylvester János Könyvtár, Szombathely, 1988.
Nagy Miklós: Sárvár az I. világháború éveiben. In: Sárvár története. Szerk. Söptei István. Sárvár Város önkormányzata, Sárvár, 2000.
Nógrádi Géza: Sárvár tűzoltótörténete 1873-1973. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Sárvár, 1973.
Sárvári Járási Hírlap 1914. június 28., 1914. július 5. száma.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is.

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Vissza
Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2681 embernek.
Ha érdekelnek az első világháború eseményei, hogyan alakultak napról napra az összecsapások, a háborús történetek, a hátország nehézségei, akkor egy kattintással iratkozz fel hírlevelünkre.

Iratkozz fel hírlevelünkre itt! »