A Nádasdy Ferenc Múzeum első világháborús képeslap gyűjteménye

Selyem és lőpor

A sárvári műselyemgyár és a Habsburgok dicsősége

Első világháborús képeslap. Leltári száma: NFM-T 66.47.512

Gróf Hilaire Bernigaud Chardonnet, a műselyem feltalálója, akinek nevéhez a sárvári műselyemgyár alapítása is fűződik, 1905-ben kijelentette, hogy a sárvári gyár egykor a Habsburgok dicsőségét fogja szolgálni. A gróf jól számított, hiszen a háborúk nemcsak emberáldozatokkal járnak, hanem a hadiipar fellendülését is hozzák.

A Magyar Chardonnet Rt. 1904. április 12-én alakult meg. A sárvári gyár a következő évben kezdte meg működését. A részvénytársaság alaptőkéjének a fele gróf Hilaire Bernigaud Chardonnet (1839-1924) francia ipari kémikus kezében volt, aki 1884-ben felfedezte a cellulóz-nitrát alapú műselyemgyártást. Chardonnet gróf 1905-ben azt a kijelentést tette, hogy jöhetnek még olyan idők, midőn a sárvári műselyemgyár a Habsburgok dicsőségét fogja szolgálni. 

A gyár 1911. június 22-én francia-belga tőkések kezébe került, és neve Sárvári Műselyemgyár Részvénytársaságra változott. Az első világháború kitörését követően nem egészen egy hónapon belül, 1914. augusztus 22-én bezárt. Az üzemet az állam lefoglalta, ugyanis katonai célokra kívánta hasznosítani. A lefoglalt gyár K. u. K. Nitrocelluloseerzeugungs Anlage név alatt hadiüzemként működött a háború idején. A Chardonnet gróf által felfedezett kollódiumselyem ugyanis cellulóz-nitrátból készült. A kollódiumselyem nemcsak nagyon tűzveszélyes műselyem, hanem gyártása lényegében a lőgyapotgyártással azonos. 

Első világháborús képeslap.Leltári száma: NFM-T 66.47.431

A gyárban hadimunkások dolgoztak. A békebeli létszámot (1600 fő) megemelték. A legnagyobb gyakorlatot igénylő részlegek dolgozóit felmentették a katonai szolgálat alól. A többi részlegben viszont főként női munkaerőt foglalkoztattak. A gyári munkások egy része a Monarchia többi részéből érkezett. Az elavult berendezések helyett a gyár 1915-ben új berendezéseket kapott. 

A gyár 10 éven át szolgálta a századelő divatját. A háború négy évében viszont az itt előállított robbanóanyag a világégés áldozatainak a számát gyarapította. Gróf Hilaire Bernigaud Chardonnet előrelátása végül valósággá vált, és a sárvári üzem a „Habsburgok dicsőségét” szolgálta a frontokon. (nm)

Felhasznált irodalom

Károly László: Az első magyarországi műselyemgyár története. Magyar Vegyészeti Múzeum, Várpalota, 1974.
Nagy Miklós: Sárvár az I. világháború éveiben. In: Sárvár története. Szerk. Söptei István. Sárvár Város Önkormányzata, Sárvár, 2000.
Naszádos István: Gazdaság- és társadalomtörténet. In: Sárvár története. Sárvár Város Önkormányzata, Sárvár, 2000.
Újságok, lexikonok
Magyar nagylexikon. 5 köt. C-Csem. Főszerk. Élesztő László. Magyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 1997.
Magyar nagylexikon. 11 köt. Kir-Lem. Főszerk. Bárány Lászlóné. Magyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 2000.
Sárvári Járási Hírlap 1914. augusztus 23.
Vasvármegye 1915. december 11. szám.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is.

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Vissza
Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2681 embernek.
Ha érdekelnek az első világháború eseményei, hogyan alakultak napról napra az összecsapások, a háborús történetek, a hátország nehézségei, akkor egy kattintással iratkozz fel hírlevelünkre.

Iratkozz fel hírlevelünkre itt! »