100 éve történt – napról napra
4 év – 1597 nap – 1597 képeslap és ezernyi történet
A Nádasdy Ferenc Múzeum négy éven át az I. világháború minden egyes napjának századik évfordulóján egy-egy képeslappal emlékezik a történtekre. Ahogy a világháborúban teltek a napok, úgy jelennek meg és válnak elérhetővé a múzeum képeslap gyűjteményének darabjai. 2018. november 11-én válik teljessé az 1597 nap krónikája.
Az I. világháborút évtizedekkel később is nagyháborúként emlegették a második hatalmas, minden borzalmat felülmúló világégés után is. 1914 előtt fél évszázada csak távoli vidékek összecsapásainak hírei jutottak el az otthonokba. A férfiak úgy töltötték le kötelező katonai szolgálatukat, hogy a gyakorlaton kívül csatazajt nem halottak. Háborúban elhunytat nem ismertek. Az áldozatainak száma 20 millió volt, a sebesülteké is nagyjából ennyi. Minden faluban, városban emlékművek sorolják a halottak nevét, évenként emlékeznek az ismeretlen távolban elhunyt nagyapára, testvérre, fiúra. Akik hazatértek, soha nem felejtették el a borzalmakat. Volt aki kibeszélte magából a fronton átélteket, volt aki hallgatott, volt aki öngyilkos lett.
Csak kérdések adnak választ
Az I. világháború nemcsak egy békésnek nevezhető korszak végét jelentette. A négy háborús év után a világ teljesen megváltozott. A mából visszatekintve mondhatjuk, hogy nemcsak a politika, a gazdaság, a társadalom változott meg, hanem az emberek mindennapi élete is. A nagyvilág eseményei nemcsak beköltöztek az otthonokba, de egyben mindent alapjaiból kiforgattak. Megválaszolhatatlan a kérdés, mégis fel kell tennünk: mi lett volna a világháború nélkül. Kérdések sorozata jelzi, hogy jogos válaszokat keresni. Valóban a nagyháború előszobája volt a második világháborúnak? A háború kellett az Osztrák-Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom összeomlásához? Létrejöttek volna a milliós áldozatokat szedő diktatúrák, nemcsak Európában, hanem a világ számos pontján? Sor került volna-e a holokauszt borzalmaira? Évtizedekre elválasztotta volna-e egymástól a vasfüggöny az országokat, rokonokat, barátokat, a kultúra és a tudomány embereit?
Egy század alatt könyvtárnyi irodalma keletkezett az I. világháborúnak. Csak egy szeletét említve a témáknak, a politikai összefüggésektől a harctéri eseményeken át a hátország életéig terjednek a feldolgozások. Kiállítások sorozata mutatja be egy-egy szeletét annak a négy esztendőnek, melyet a 20. század őskatasztrófájának is neveznek.
A Nádasdy Ferenc Múzeum egyedülálló vállalkozása
A sárvári múzeum négy éven át napról napra hozza nyilvánosságra I. világháborús képeslap gyűjteményét. Nemcsak a front, hanem a hátország életét is felelevenítjük. A négy évig tartó vállalkozás célja, hogy érzékeltessük, az élet minden területét érintette a háború. Az említett események és a hozzájuk kapcsolt képeslapok nem minden esetben tartoznak össze. Érzékeltetni szeretnénk, hogy az eltelt száz év sem volt elég, hogy minden részletében megértsük, mi is történt a 20. század második évtizedében.
A napi események mellett folyamatosan jelentetünk meg a világháborúval kapcsolatos hosszabb-rövidebb írásokat, melyek bemutatják a front eseményeit, a politikai és hadi hátteret, a hátország hétköznapjait. Külön hangsúlyt helyezünk a sárvári, illetve a Vas megyei vonatkozások mellett a huszárság szerepének a bemutatására. Utóbbit indokolja, hogy a Nádasdy Ferenc Múzeum nemzetközileg is ismert huszár gyűjteménnyel rendelkezik.
Négy év történetét ugyan teljességében nem lehet megírni, de ez nem ment fel minket az alól, hogy ne emlékezzünk.
A Nádasdy Ferenc Múzeum négy évig tartó vállalkozása napról napra egy apró mozaikkal járul hozzá ahhoz, hogy ne csak általános kijelentéseket tegyünk az I. világháború mindent felforgató eseményeiről. Múzeumunk nem kőből faragott, bronzból öntött szoborral emlékezik, hanem mindazzal a tudással, melyet elődei hagytak rá.