Sárvár az első világháború sodrában

Ferenc Ferdinánd trónörökös Szarajevóban 1914. június 28-án merénylet áldozata lett. Vas megyében ekkor már a közös hadsereg őszi hadgyakorlatát tervezték. A főherceg és feleségének halála azonban nemcsak a hadgyakorlatot törölte el, hanem megváltoztatta a világ, benne egy kis Vas megyei település, Sárvár életét is.

A Monarchia közös hadseregének 1914. szeptemberi nagy őszi hadgyakorlatát Vas megyébe, Vasvár és Fürstenfeld (Fölöstöm, ma: Ausztria) közötti területre tervezték. A gyakorlat irányítója Ferenc Ferdinánd trónörökös lett volna. Azonban minden másként történt. A főherceg valóban részt vett egy hadgyakorlaton, de nem Vas megyében, hanem Bosznia-Hercegovinában. A trónörökös 1914. június 28-án Bosznia, Szarajevóba tett látogatást, amelynek az időpontja rendkívül szerencsétlennek bizonyult. Június 28-a, Szent Vitus napja (Vidován) ugyanis a szerbek nemzeti ünnepe volt, amikor az 1389-ben lezajlott rigómezei ütközetre emlékeztek. A csata eredményeként a szerb állam bukását jelentette az Oszmán Birodalommal szemben, és egyben első állomása volt a több évszázados hűbéri függésnek.

A főherceg az egyik leggyűlöltebb személyiségnek számított a balkáni nemzeti mozgalmak szemében. Szarajevóban a Ferenc József utca sarkán Gavrilo Princip szerb diák által leadott lövések nemcsak a trónörökös és felesége életét oltották ki, hanem világháborúba torkolló politikai lavinát indítottak el. A vasi őszi hadgyakorlat helyett a dualista állam hadseregei 1914 szeptemberében már valós háború csataterein küzdöttek.

A Monarchia egy másik szegletében a Sárvári Járási Hírlap 1914. június 28-án, vasárnap megjelenő számának békés olvasója nem is sejthette mennyire megváltozik az ő élete is. Az újság első oldalán  „Isten hozott Benneteket kedves Vendégeink, Tűzoltótársak és Dalostestvérek!” cím alatt a sárvári önkéntes tűzoltó- és a dalosegyesület 40 éves fennállása alkalmából a városban másnap megrendezett népünnepélyre invitáltak minden polgárt. Szarajevóban pedig eldördültek a pisztolylövések. A trónörökös és feleségének halála a két civil szervezet másnap megtartott jubileumi ünnepségére már rányomta szomorú bélyegét.

Ferenc Ferdinánd trónörökös valószínűleg sohasem járt Sárvár nagyközségben. Nem lehetett mégsem ismeretlen számára a Vas megyei település, ugyanis a római katolikus elemi fiú, valamint a leányiskola fenntartója volt. Osztrák-Estei V. Ferenc modenai uralkodó halálával férfiágon kihalt a Habsburg-ház Este ága. A modenai herceg végrendelete több ponton érintette Sárvárt. V. Ferenc unokahúga, Estei Mária Terézia Dorottya örökölte a sárvári uradalmat, Ferenc Ferdinánd trónörökös pedig a tetemes értékű estei vagyonnal és az Österreich-Este cím állandó viselésével együtt a sárvári katolikus iskolai ügyeket. V. Ferenc modenai herceg végrendelete értelmében építette fel Ferenc Ferdinánd 1889-ben az Árokháton a római katolikus elemi fiúiskolát (ma Szent László Katolikus Általános Iskola). Az iskolát a régi sárváriak nem véletlenül hívták Hercegiskolának. Ferenc Ferdinánd V. Ferenc örököseként iskolafenntartónak számított az irgalmas rendi apácák vezette római katolikus elemi leányiskolában is. Az intézményt ugyan a trónörökös két tanteremmel megtoldotta és még két tanítónőt is alkalmazott, azonban az I. világháború előtti években inkább névleges fenntartóvá vált. Az 1908-as tanfelügyelői jelentés szerint túlzsúfolttá vált katolikus elemi fiúiskola bővítéséről a trónörökös már tárgyalni sem volt hajlandó.

A trónörökös emlékére 1914. július 6-án a szombathelyi egyházmegye templomaiban gyászistentiszteletet rendelt el a püspök. Hasonló intézkedést tettek a többi hitfelekezet vezetői is. „Gyászlobogó leng Sárvárott az ősi vár tornyán, a közhivatalok és egyéb középületeken, számos magánházon, a templomokon, az iskolákon.” – olvasható a Sárvári Járási Hírlap 1914. július 5-i számában. Valójában a népszerűtlen trónörökös sorsa iránt csak kevesen éreztek részvétet a Monarchiában. A sárvári kapcsolatai ellenére valóságban a lakosság nem osztozott a magyarellenesség hírében álló főherceg iránti gyászban. A kezdeti hangulatot azonban rövidesen befolyásolta a hivatalos szervek álláspontja, a Szerbia elleni megtorlás. (nm)

Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1942.
Naszádos István: 450 éve oktatnak az első sárvári iskolában. In: Sárvár oktatástörténete. Szerk. V. Molnár Zoltán. Sárvár Város Tanácsa és a Sylvester János Könyvtár, Szombathely, 1988.
Naszádos István: Sárvári Alapítványi R. K. Leányiskola története. In: Sárvár oktatástörténete. Szerk. V. Molnár Zoltán. Sárvár Város Tanácsa és a Sylvester János Könyvtár, Szombathely, 1988.
Nagy Miklós: Sárvár az I. világháború éveiben. In: Sárvár története. Szerk. Söptei István. Sárvár Város önkormányzata, Sárvár, 2000.
Nógrádi Géza: Sárvár tűzoltótörténete 1873-1973. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Sárvár, 1973.
Sárvári Járási Hírlap 1914. június 28., 1914. július 5. száma.